Lumen Educationis –
Katolikus Oktatási Innovációs Konferencia 2026
A Lumen Educationis Konferencia és Kiállítás célja, hogy fórumot teremtsen a katolikus oktatási intézmények fenntartói, vezetői és pedagógusai számára a korszerű pedagógiai és oktatástechnológiai megoldások megismerésére és megvitatására.
Kitekintést adunk módszertani és technológiai újításokra, bemutatjuk a hazai jó gyakorlatokat, innovációkat, egyedülállóan széles rálátást adunk a hazai edtech kezdeményezésekre.
A konferencián kerülnek átadásra a főszervezők által alapított Katolikus Innováció díjak is, melyekkel láthatóvá tesszük és elismerjük a katolikus intézményrendszerben működő, értékteremtő innovációkat.
Hivatás és tanulás:
párbeszéd az iskola és a munka világáról
Előadóink
A Lumen Educationis Konferencia neves meghívott előadói, színes előadásai magas szinten mutatják be a legfrissebb, korszerű pedagógiai és oktatástechnológiai megoldásokat.
.png){kind=avatar}
.jpg)
Program
A konferencia regisztrációja nem pusztán technikai mozzanat, hanem belépés egy közös térbe, ahol az oktatás és a munka világáról való gondolkodás kerül fókuszba. A LUMEN Educationis konferenciák sajátossága, hogy nem kész válaszokat kínálnak, hanem párbeszédet indítanak. Ez a reggel ennek a párbeszédnek az első lépése. A találkozások, rövid beszélgetések, kiállítói standok meglátogatása már ekkor elindítják azt a gondolati folyamatot, amely a nap során elmélyül. Várjuk Önöket időben!
%201.png){kind=icon}
A Szentmise a konferencia lelki alapját adja, emlékeztetve arra, hogy az oktatás és a munka kérdései nem választhatók el az emberi hivatás mélyebb értelmétől. A liturgia segít abban, hogy a résztvevők ne csupán szakmai, hanem lelki értelemben is felkészüljenek a közös gondolkodásra. A katolikus oktatás számára a munka nem csupán megélhetés, hanem szolgálat és felelősség. A mise emellett ráirányítja a figyelmet arra, hogy minden szakmai kérdés mögött emberi sorsok állnak.
Martí Zoltán, televíziós és online újságíróként, a 777 főszerkesztőjeként hosszú évek óta foglalkozik közéleti, egyházi és társadalmi kérdésekkel. Moderátori felvezetőjében keretbe helyezi a konferencia központi témáját: az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát, egyben rávilágít arra, miért vált ez a kérdés mára megkerülhetetlenné, és miért különösen fontos a katolikus intézményrendszer számára.
Michael Wallace Banach érsek, pápai nuncius köszöntője az egyetemes egyház tágabb perspektívájából közelíti meg az oktatás és a munka kapcsolatát. Diplomáciai és egyházi tapasztalata révén átfogó képet ad arról, hogyan jelenik meg ez a kérdés globális szinten. Köszöntőjében hangsúlyozza az emberi méltóság központi szerepét a munka világában, és azt a felelősséget, amely az oktatási intézményekre hárul. Rámutat arra, hogy a munka nem válhat pusztán gazdasági tényezővé. A katolikus oktatás küldetése, hogy értékrendet adjon a jövő munkavállalóinak. A köszöntő egyszerre megerősítő és iránymutató.
Horváth Ádám, a Prohuman Zrt. szakmai fejlesztési igazgatójaként napi szinten látja a munkaerőpiac változásait és kihívásait. Előadásában közérthetően mutatja be, milyen elvárásokkal, hiányokkal és tévhitekkel találkozik ma a munka világa. Rávilágít arra, milyen kompetenciák válnak valóban értékessé hosszú távon, és melyek azok, amelyek gyorsan elavulnak. Külön figyelmet szentel annak, hogy az oktatás nem pusztán kiszolgálója, hanem formálója is lehet a munkaerőpiacnak. Előadása provokatív kérdéseket vet fel: vajon mire készítjük fel valójában a diákokat? A munkaerőpiac szükségszerűen csak diktál vagy együttműködik, igényt kelt és alkalmazkodik is az oktatáshoz?
Zsódi Viktor előadása a nevelés mélyebb rétegeit tárja fel egy gyorsan változó világban. Arra irányítja a figyelmet, hogy az oktatás nem csupán tudásátadás, hanem személyiségformálás is. Előadásában hangsúlyozza: vannak olyan emberi és erkölcsi alapok, amelyeket sem a technológia, sem a piac nem képes pótolni. A munkaerőpiaci elvárások mellett meg kell őrizni a nevelés autonómiáját és értékalapúságát. Zsódi Viktor gondolatai segítenek tisztázni, hol húzódik a határ alkalmazkodás és önfeladás között. Az előadás a pedagógusok és intézményvezetők számára is fontos megerősítést adhat.
Ebben a különleges panelbeszélgetésben a három főszervező vezetője – Puskás Balázs, Farkas Bertalan Péter és Gloviczki Zoltán – osztják meg intézményvezetői és rendszerszintű tapasztalataikat az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról. Nem elméleti kérdésekről, hanem valódi felelősségről esik szó: arról, milyen szerepet vállalhatnak és kell hogy vállaljanak az intézmények a fiatalok munka világára való felkészítésében.A panel központi kérdése, hogy hol húzódik az intézményi felelősség határa: meddig feladatunk alkalmazkodni, és mikortól válik küldetésünkké irányt mutatni. A beszélgetés során szó esik a kompetenciafejlesztésről, a nevelési alapokról, a digitális eszközhasználatról és az értékalapú döntéshozatalról is – mindezt a fenntartói, oktatástechnológiai és neveléstudományi perspektívák metszetében. A panel célja, hogy iránytűt adjon mindazoknak, akik intézményi szinten keresik a felelős válaszokat a jövő kihívásaira.
A második panelbeszélgetésben a munka világának kulcsszereplői – ezúttal HR vezetők – ülnek egy asztalhoz diákokkal, hogy valódi, élő párbeszéd alakuljon ki a jövő munkájáról. Nem elváráslisták hangzanak el, hanem kérdések, reakciók és nézőpontok találkoznak: mit keresnek a munkáltatók, és mit gondolnak erről a fiatalok? – A beszélgetés izgalmas feszültségét az adja, hogy két világ találkozik – és közben kiderül, hogy a hosszú távon értékes tudás nemcsak szakmai, hanem mélyen emberi alapokon nyugszik. A panel rávilágít arra is, hogy a munkaerőpiac önmagában nem ad minden választ: az iskola szerepe megkerülhetetlen abban, hogy felelősségteljes, együttműködő és értékorientált fiatalok lépjenek ki a világba. Ez a beszélgetés nemcsak gondolatébresztő, hanem valódi találkozási pont is: közelebb hozza egymáshoz a diákokat és a munka világát, és új alapokra helyezi az együttműködés lehetőségeit.
Szabó Dávid beszélgetőpartnerei:
Szabó Letícia 2006-ban lett a 400 fős General Electric veresegyházi gyárának HR igazgatója és most már nemcsak ezt, hanem a teljes magyaroszági HR operációnak a több mint kétezerhétszáz főre rugó saját, illetve kölcsönzött munkaerő-állományát támogatja a csapatával.
Mindezt három telephelyén viszi véghez HR szinten az USA globális (a GEVernova-n belül a Global SupplyChain Management alüzletághoz tartozó) központi emberi erőforrás vezetőjének számol be.
Letícia ívelő karrierje mellett családanya is, melyhez bevallása szerint a cég dolgozóbarát kultúrája is hozzájárul. Ezt jól bizonyítja, hogy mind a négy gyermeke a GE-nél töltött évek alatt született.
Varga Zoltán,a Körber HR, jog és kommunikáció szegmens vezetője, aki a vállalaton belül a képzés és az egyetemi kapcsolatok – köztük a duális képzési programok –területéért is felel. Munkája során kiemelt szerepet játszik a Körber és a Pécsi Tudományegyetem közötti stratégiai partnerség erősítésében, hozzájárulva ahhoz, hogy a vállalat és az akadémiai szféra együtt formálja a jövő szakembereit.
Illetve Deszk Réka és Demeter Konrád Noel a Veresegyházi Katolikus Gimnázium tanulói.
Márti Zoltán záró összefoglalója visszatekint a délelőtt legfontosabb gondolataira és kérdéseire. Segít rendszerezni a hallottakat, és kiemeli azokat a dilemmákat, amelyek a délutáni programban továbbgondolhatók. Az összefoglaló nem lezár, hanem átvezet: arra hív, hogy a résztvevők saját intézményükben és közösségükben folytassák a gondolkodást. Az ebédet asztali áldás előzi meg.
A délutáni szekciósáv lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők különböző nézőpontokból gondolják tovább az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának kérdéseit. Előadások, beszélgetések, kerekasztalok és workshopok váltják egymást, szakmai, intézményi és hitéleti megközelítésekben egyaránt. A fókusz a tapasztalatmegosztáson, a közös gondolkodáson és az értékalapú válaszkeresésen van. A résztvevők inspiráló példákkal, új kérdésekkel és továbbvihető gondolatokkal gazdagodhatnak, amelyeket saját intézményi gyakorlatukban is hasznosíthatnak.
Szekció programok
Ebben a 90 perces szekcióban a CSÉN program Alapítója és munkatársai bemutatják a program témamoduljait, és lehetőséget teremtenek egy CSÉN óra kiemelt foglalkozáselemében való részvételre, illetve szakmai konzultációra. Így a résztvevők bepillantást kapnak abba, milyen eszközökkel lehet bevonni a diákokat, és miként teremthető olyan bizalmi légkör az osztályban,ahol a fiatalok nyitottan tudnak gondolkodni saját életük fontos kérdéseiről. A műhely gyakorlati tapasztalatot ad a résztvevőknek, és inspirációt nyújt azoknak a pedagógusoknak és intézményvezetőknek, akik szeretnék megerősíteni az iskola szerepét a személyiségformálásban, valamint a felelős, értékalapú családi életre való felkészítésben. A szekció lehetőséget ad arra is, hogy a résztvevők közelebbről megismerjék a CSÉN program szemléletét és azokat a pedagógiai eszközöket, amelyekkel a családi életre nevelés beépülhet az iskolai mindennapokba.
A tarnabodi általános iskola példát mutat abban, hogyan lehet egy súlyosan hátrányos helyzetű közösségben hosszú távú, fenntartható és rendszerszintű pedagógiai megújulást létrehozni. Az elmúlt öt év során tudatosan épített, egymásra épülő innovációk révén egy olyan oktatási modellt hoztak létre, amely egyszerre fejleszti a tanulók szociális készségeit, alapkompetenciáit és önismeretét, miközben valódi tapasztalatokkal gazdagítja őket. A készségfejlesztő napok, a helyi értékekre építő gyakorlati foglalkozások, az élőzenés és kutyaterápiás órák mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek élményszerűen, motiváltan és esélyt kapva fejlődjenek. A program nemcsak a tanulmányi mutatók javulását, hanem a közösség egészének megerősödését is eredményezte – valódi reményt adva egy jobb jövőre.
A történelem tantárgy pedagógiai megújítása példaértékű válasz volt a tanulók és a tantervi keretek változásaira. Az órák újratervezése, a készségfejlesztés középpontba állítása, valamint a saját készítésű jegyzetek és óratervek révén valódi tanulói bevonást és motivációt sikerült elérni a díjazottaknak. Az elmúlt öt év során létrehozott tudásanyag rugalmasan alkalmazkodik az osztályok és pedagógusok igényeihez, biztosítva ezzel a fenntarthatóságot és az adaptálhatóságot más iskolák számára is. Az innováció hatása mérhető: tanulói teljesítmények kiemelkedőek, a történelem tantárgy népszerűsége nőtt, az órák élvezetesebbé és érthetőbbé váltak. Ez a kezdeményezés nemcsak helyi, hanem országos szinten is példát mutat az elkötelezett, szakmai alapokon nyugvó iskolai megújulásra.
Játékos matematika” program példaértékű kezdeményezésként mutatja meg, hogyan válhat a matematika élményszerű, szerethető tantárggyá már az alsó tagozatban is. A LEGO Education készletek kreatív alkalmazásával a gyerekek játékosan, mégis célzottan sajátítják el a problémamegoldás, logikai gondolkodás és együttműködés alapjait. Az eszközök és a módszertan nemcsak a tanulói kompetenciákat fejlesztik, hanem fenntartható és adaptálható modellt kínálnak más iskolák számára is. A program mögötti közösségi összefogás – szülők, pedagógusok és helyi támogatók együttműködése – tovább erősíti az innováció értékét. Ez a komplex megközelítés méltán szolgálhat mintaként a modern, gyermekközpontú oktatásban.
A vezetői műhely célja, hogy valós vezetői dilemmák mentén teremtsen lehetőséget közös gondolkodásra és tapasztalatcserére. A résztvevők kiscsoportos feldolgozás során olyan aktuális kérdésekkel dolgoznak, mint a mesterséges intelligencia használata az oktatásban, a digitális eszközök szabályozása, a pedagógusok digitális attitűdje. A strukturált feldolgozást közös reflexió és értelmezési keret egészíti ki, amely segíti a döntések mögött húzódó értékek tudatosítását.
A szekcióprogram interaktív módszertanra épül, lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját vezetői gyakorlatukra reflektáljanak, eszmecserét folytassanak és konkrét, alkalmazható szempontokat vigyenek magukkal. Nem kész válaszokat generálunk, hanem a felelős, értékalapú vezetői döntéshozatal megerősítésére törekszünk.
Előadásukban bemutatják a CogniPlay nevű, mesterséges intelligenciával támogatott oktatási platformot, amely a játékalapú tanulást a pszichológia, a pedagógia és a digitális technológia eredményeivel ötvözi. A rendszer célja, hogy strukturált, mégis élményszerű módon segítse a pedagógusokat a tanulók bevonásában és a tanulási folyamat hatékonyabb szervezésében. Az előadás kitér arra is, hogyan lehet a játékalapú tanulást tudatos pedagógiai keretek közé helyezni.
A tanulás egyik legerősebb formája az, amikor a tudás személyes tapasztalatból születik. Gyarmathy Éva előadása bevezetést ad a szekció központi témájához, és keretet teremt a tapasztalat alapú tanulás különböző megközelítéseinek megértéséhez. Az előadás arra keresi a választ, hogy miért különösen fontos a tanítás során a tanulás előtérbe helyezése, az aktív, cselekvésre és saját tapasztaltokra épülő tanulási formák erősítése. Bemutatja, hogyan segíti a tapasztalati tanulás a gondolkodás fejlődését, a kreativitást, valamint a tanulók belső motivációját, és hogyan válhat az iskola olyan hellyé, ahol a diákok nemcsak ismereteket szereznek, hanem valódi megértéshez jutnak. Az előadás egyben felvezetése a szekció további programjainak: segít közös elméleti keretbe helyezni azokat a módszereket és jó gyakorlatokat, amelyek az alkotáson, a játékon, a problémamegoldáson és a közös tapasztalaton keresztül teszik élővé a tanulást.
Az aktív tanulás egyik kulcsa, hogy a diákok ne csupán befogadói legyenek az ismereteknek, hanem saját tapasztalataikon keresztül fedezzék fel azokat. Buzogány Ágota előadása az alkotó és cselekvésközpontú pedagógiai módszerek lehetőségeit mutatja be, különös tekintettel arra, hogyan lehet a tanulási folyamatot tevékenységre, együttműködésre és kreatív problémamegoldásra építeni.
Az előadás kitér arra, hogy a pedagógusképzésben miként jelennek meg ezek a megközelítések, és hogyan készíthetők fel a jövő tanárai arra, hogy a tanulást élményszerű, aktív és a diákok számára motiváló módon szervezzék meg. Gyakorlati példákon keresztül láthatóvá válik, hogyan kapcsolható össze az alkotás, a tapasztalati tanulás és a reflektív pedagógiai gondolkodás az iskolai gyakorlatban.
A bemutatott módszerek azt a szemléletet erősítik, hogy a tanulás akkor válik igazán hatékonnyá, amikor a diákok saját cselekvéseiken és élményeiken keresztül jutnak el a megértéshez.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legerősebb formája az alkotás közbeni tanulás. A Maker’s Red Box tananyagai és eszközei erre a pedagógiai szemléletre építenek: a diákok nem csupán hallanak vagy olvasnak egy témáról, hanem saját kezűleg hoznak létre működő tárgyakat, modelleket vagy kísérleteket.
A szekcióban bemutatásra kerül, hogyan lehet a Maker’s Red Box eszköztárával olyan tanulási helyzeteket teremteni, amelyekben a diákok kísérleteznek, problémát oldanak meg, együtt gondolkodnak és alkotnak. A program a természettudományos, technológiai és kreatív gondolkodást egyszerre fejleszti, miközben a tanulás élménnyé válik.
A résztvevők betekintést kapnak abba, hogyan építhetők be ezek az alkotópedagógiai megközelítések a mindennapi tanításba – akár projektmunkák, akár rövid tanórai aktivitások formájában. A Maker’s Red Box példája jól mutatja, hogy a kézzel végzett tevékenység, az alkotás és a felfedezés hogyan válhat a mélyebb megértés és a tartós tudás egyik legerősebb pedagógiai eszközévé.
.jpg)
BD digitális pedagógia szakértője
CSÉNmérés eredménybemutatás:
Ebben az előadásban Hal Melinda klinikai szakpszichológus mutatja be a"Boldogabb családokért"® CSÉN program átfogó szociális- és érzelmihatás mérésének eredményeit. A prezentáció nem csupán számokat és grafikonokat tár elénk, hanem egy komplex, tudományos igényességgel felépített kutatás tanulságait: miként formálja a CSÉN program a diákok érzelmi fejlődését, társaskapcsolatait, önismeretét és értékrendjét. Az előadás betekintést nyújt a mérési folyamat kulisszáiba is: hogyan épültek fel a több célcsoportra szabott kérdőívek, milyen szempontok mentén történt a mintaválasztás, és miként biztosították az adatok megbízhatóságát és érvényességét. A bemutató központi kérdése, hogy mérhető-e a nevelés valódi hatása – és ha igen, mit kezdünk ezekkel az eredményekkel intézményi szinten.
Innovációs díjátadó
A II. LUMEN Educationis konferencia zárásaként közösen ünnepeljük a Családi Életre Nevelés program évfordulóját, amely évek óta fontos szerepet tölt be a katolikus intézményrendszer nevelési küldetésében. A szimbolikus tortavágás egyszerre jelzi a hála és az elköteleződés pillanatát: visszatekintést az eddigi útra és előretekintést a közös folytatásra. A záró gondolatokban összefoglaljuk a konferencia legfontosabb üzeneteit, kiemelve azokat az értékeket és felismeréseket, amelyek az oktatás, a munka világa és a nevelés kapcsolatát új megvilágításba helyezték. Ezzel párhuzamosan bemutatjuk a partnerek közötti együttműködés jövőbeni kereteit, hangsúlyozva a hosszú távú gondolkodás és a közös felelősségvállalás jelentőségét. A konferencia így nem csupán lezárul, hanem folytatást ígér: egy olyan szakmai és közösségi együttműködés alapjait erősíti meg, amely túlmutat az eseményen, és a mindennapi nevelési gyakorlatban él tovább.
Szeretne részt venni konferenciánkon?
Kattintson ide a regisztrációhoz, és biztosítsa helyét.
Helyszín
D50 Hotel és Rendezvényközpont
1071 Budapest, Damjanich utca 50.
Megközelítés, egyéb információk: https://d50.hu/kapcsolat
Főszervezők
Az idei rendezvényünk sem jöhetett volna létre a korszerű pedagógiai és oktatástechnológiai megoldások iránt elkötelezett partnereink együttműködése és támogatása nélkül.
Együttműködő partnerek
.png)
.png){kind=logo}
